Dezinformáció-ellenes ügynökségek: A félretájékoztatás elleni küzdelem fokozódik

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• Október 3, 2023

Insight összefoglaló

Az országok speciális ügynökségeket hoznak létre a dezinformáció és az álhírek terjedésének leküzdésére. A svéd Pszichológiai Védelmi Ügynökség célja, hogy megvédje a nemzetet a félretájékoztatástól és a pszichológiai hadviseléstől, együttműködve a társadalom különböző szektoraival. Finnország oktatási megközelítést alkalmazott, és a polgárokat és a diákokat célozza meg olyan programokkal, amelyek megtanítják, hogyan kell felismerni a hamis információkat. Az Egyesült Államokban a Védelmi Minisztérium milliókat fektet be a manipulált médiák, például a mélyhamisítások észlelésére. Ezek a kezdeményezések egy tágabb tendenciát sejtetnek: több nemzet dezinformáció-ellenes osztályokat hozhat létre, ami a foglalkoztatás növekedéséhez, az oktatási tantervek adaptálásához és a szabályozási intézkedések növekedéséhez vezet.

A dezinformációs ügynökségek kontextusa

2022-ben Svédország létrehozta a Svéd Pszichológiai Védelmi Ügynökséget, amely azért jött létre, hogy megvédje az országot a félretájékoztatástól, a propagandától és a pszichológiai hadviseléstől. Ezenkívül Svédország azt reméli, hogy megvédheti nemzeti választásait a dezinformációs kampányoktól, mint amilyeneket a 2016-os és 2021-es amerikai elnökválasztási kampányok ellen indítottak. Az ügynökség 45 alkalmazottja a svéd fegyveres erőkkel és a civil társadalom elemeivel, mint pl. a média, az egyetemek és a központi kormányzat, hogy erősítsék az ország pszichológiai védelmét. 

A Svéd Polgári Készenléti Ügynökség (MSB) közelgő kutatása szerint a svédek 10 százaléka olvassa a Sputnik News-t, Oroszország nemzetközi propaganda-hírét. A Sputnik svédországi tudósításai gyakran nevetségessé teszik az országot feminista és inkluzív meggyőződése miatt, kormányát és intézményeit gyengének és hatástalannak ábrázolják, miközben lekicsinyli Oroszország NATO-tagságától való elkedvetlenítésének kockázatát. Korábbi jelentések szerint a svédországi orosz propaganda-erõfeszítések a viták sarkítására és Európa-szerte megosztottság szítására irányuló nagyobb stratégiához kapcsolódnak. Az ügynökség egyensúlyt kíván elérni a propaganda elleni küzdelem között, miközben megpróbálja szabályozni a közérdekű információkat.

Bomlasztó hatás

Talán az egyik legsikeresebb dezinformáció elleni program eddig Finnországé. A kurzus egy, a kormány által támogatott álhírek elleni program része, amely 2014-ben indult, és polgárokat, diákokat, újságírókat és politikusokat célzott meg azzal a céllal, hogy hogyan küzdjenek le a nézeteltéréseket szító hamis információk ellen. A kormány terve csak egy eleme annak a sokrétű, ágazatközi megközelítésnek, amelyet az ország alkalmaz, hogy minden korosztály számára felvilágosítson a mai kifinomult digitális környezetről és annak lehetséges fejlődéséről. Az Oroszországgal közös határ miatt Finnország rendkívül éberbbé tette a propagandát azóta, hogy egy évszázaddal ezelőtt kikiáltotta függetlenségét Oroszországtól. 2016-ban Finnország amerikai szakértők segítségét kérte, hogy felvilágosítsák a tisztviselőket az álhírek észlelésének, terjedésének és leküzdésének mikéntjéről. Az iskolarendszert is frissítették, hogy jobban összpontosítson a kritikai gondolkodásra. A K-12 osztályokban a diákokat megtanítják a közelmúlt globális eseményeiről, és arról, hogyan elemezzék azok életükre gyakorolt ​​hatását. Ez magában foglalja a megbízható információk forrásának megtanulását és a mélyhamisított tartalom árulkodó jeleinek azonosítását.

Eközben az Egyesült Államokban a Védelmi Minisztérium (DOD) dollármilliókat költ különféle technológiákra, hogy automatikusan észlelje a manipulált videókat és képeket, ahogy a mélyhamisítási technológia fejlődik. A DOD szerint ennek a technológiának nemzetbiztonsági hatása van. A minisztérium Defence Advanced Research Projects Agency (DARPA) médiakriminalisztikai programja úgy véli, hogy a videók és képek manipulálása sokkal könnyebbé vált, mint korábban lehetséges volt. Az ügynökség célja, hogy előre jelezze a „stratégiai meglepetést” és a világ reakcióját a technológiai fejlődésre, mielőtt azok bekövetkeznének. Az ügynökség médiakriminalisztikai programja négyéves kutatási projektjének felénél tart, és már több mint 68 millió USD-t fektetett be ezekbe a technológiákba. Arra a következtetésre jutottak, hogy a vártnál sokkal hamarabb megérkezik a fotók automatikus és szakértelem nélküli módosításának lehetősége. 

A dezinformációellenes ügynökségek szélesebb körű vonatkozásai

A dezinformációs ügynökségek lehetséges következményei a következők lehetnek: 

• A fejlettebb országok létrehozzák dezinformáció-ellenes részlegeiket a trollfarmok és a mélyhamisítási technológia térnyerése elleni küzdelem érdekében. A legjobb gyakorlatok és az ezen ügynökségek közötti adatmegosztás egyre gyakoribb lesz.
• A dezinformációellenes kormányzati ügynökségek finanszírozási partnerségeket kötnek hazai médiával és közösségi média cégekkel, hogy együttműködjenek a félretájékoztatás elleni technológiák és taktikák terén.
• A mélyhamisított szoftverek és alkalmazások gyorsan fejlődnek, és ezeknek az ügynökségeknek egyre nehezebben észlelhetők.
• Egyre több alkalmazottat vesznek fel a félretájékoztatás elleni térbe, beleértve a fejlesztőket, programozókat, kutatókat, adattudósokat és oktatókat.
• Országok, amelyek új tanterveket és oktatási programokat készítenek az álhírek és videók azonosítására.
• Fokozott szabályozás és pereskedés a téves információs kampányokkal és a mélyhamisított bűncselekményekkel kapcsolatban. 

Megfontolandó kérdések

• Hogyan lehet azonosítani a mélyhamisított tartalmat?
• Hogyan küzdhetnek más módon a dezinformációellenes ügynökségek a félretájékoztatás ellen?