Generatív algoritmusok: Lehet, hogy ez a 2020-as évek legrombolóbb technológiája?

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• Február 21, 2023

A generatív algoritmusok által okozott korai mélyhamis botrányok ellenére ezek a mesterséges intelligencia-technológiák továbbra is hatékony eszköz, amelyet sok iparág – a médiavállalatoktól a reklámügynökségeken át a filmstúdiókig – használ hihető tartalom létrehozására. Egyes szakértők azzal érvelnek, hogy a generatív mesterséges intelligencia alaposabb megfigyelése szükséges, mivel ezeknek az AI-algoritmusoknak a képességei hamarosan elferdíthetik és megtéveszthetik a közvéleményt, nem is beszélve a fehérgalléros munkák hatalmas sávjainak automatizálásáról.

Generatív algoritmusok kontextusa

A 2010-es évek óta jelentős előrelépést tettek a generatív AI, vagyis azok az algoritmusok, amelyek minimális emberi beavatkozással képesek tartalmat (beleértve szöveget, hangot, képet, videót és egyebeket) létrehozni. Például az OpenAI Generative Pre-trained Transformer 3 (GPT-3) 2020-ban jelent meg, és a maga nemében a legfejlettebb neurális hálózatnak számít. Olyan szöveget generálhat, amely gyakorlatilag megkülönböztethetetlen attól, amit egy személy írna. Aztán 2022 novemberében az OpenAI kiadta a ChatGPT-t, egy olyan algoritmust, amely jelentős fogyasztói, magánszektorbeli és média érdeklődést váltott ki, mivel lenyűgöző képessége volt, hogy részletes választ adjon a felhasználói kérésekre, és megfogalmazza a válaszokat számos területen.

Egy másik generatív mesterséges intelligencia technológia, amely egyre népszerűbb (és hírhedtté válik), a mélyhamisítások. A mélyhamisítás mögött meghúzódó technológia generatív ellenséges hálózatokat (GAN) használ, ahol két algoritmus arra tanítja egymást, hogy az eredetihez legközelebb álló képeket készítsenek. Bár ez a technológia bonyolultnak tűnhet, viszonylag könnyen előállítható. Számos online alkalmazás, mint például a Faceswap és a ZAO Deepswap, percek alatt (és egyes alkalmazásokban azonnal) mélyhamisított képeket, hangokat és videókat készíthet.

Bár ezeket a generatív AI-eszközöket eredetileg a gépi és mély tanulási technológiák fejlesztésére fejlesztették ki, etikátlan gyakorlatokra is használták őket. A következő generációs dezinformációs és propagandakampányok virágoztak ezen eszközök használatával. A szintetikus médiák, például a mesterséges intelligencia által generált műveletek, videók és képek álhírek özönéhez vezettek. Deepfake kommentrobotokat még nők és kisebbségek online zaklatására is használnak. 

Bomlasztó hatás

A generatív mesterséges intelligencia rendszerek gyorsan széles körben elterjedtek számos iparágban. Az Association for Computing Machinery 2022-ben közzétett tanulmánya szerint a vezető médiavállalatok, például az Associated Press, a Forbes, a New York Times, a Washington Post és a ProPublica mesterséges intelligencia segítségével egész cikkeket generálnak a semmiből. Ez a tartalom bűncselekményekről, pénzügyi piacokról, politikáról, sporteseményekről és külügyekről szóló tudósításokat tartalmaz.

A generatív mesterséges intelligencia gyakrabban használatos bemeneti adatként is, amikor szövegeket írnak különböző alkalmazásokhoz, a felhasználók és a vállalatok által generált tartalmaktól a kormányzati intézmények által írt jelentésekig. Amikor a mesterséges intelligencia megírja a szöveget, általában nem derül ki az érintettsége. Egyesek azzal érveltek, hogy tekintettel a visszaélés lehetőségére, az AI-felhasználóknak átláthatónak kell lenniük a felhasználást illetően. Valójában az ilyen jellegű közzététel valószínűleg a 2020-as évek végére válik törvényessé, amint azt a 2021-es algoritmikus igazságszolgáltatásról és az online platformok átláthatóságáról szóló törvény javasolta. 

Egy másik terület, ahol szükség van a mesterséges intelligencia generatív közzétételére, a reklámozás. A Journal of Advertising folyóiratban megjelent 2021-es tanulmány megállapította, hogy a hirdetők számos folyamatot automatizálnak az adatelemzés és -módosítás révén létrehozott „szintetikus hirdetések” létrehozása érdekében. 

A hirdetők gyakran alkalmaznak manipulációs taktikákat, hogy személyre szabottabbá, racionálisabbá vagy érzelmesebbé tegyék a hirdetéseket, hogy a fogyasztók meg akarják vásárolni a terméket. A hirdetés manipulálása magában foglal minden olyan változtatást, amelyet a hirdetésben hajtanak végre, például retusálást, sminket és világítást/szöget. A digitális manipulációs gyakorlatok azonban olyan súlyossá váltak, hogy irreális szépségstandardokat és testdiszmorfiát okozhatnak a tizenévesek körében. Számos országban, például az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Norvégiában kötelezték a hirdetőket és a befolyásolókat, hogy kifejezetten közöljék, ha tartalmukat manipulálták.

Generatív algoritmusok következményei

A generatív algoritmusok tágabb vonatkozásai a következők lehetnek: 

• Számos fehérgalléros szakma – például szoftvermérnökök, ügyvédek, ügyfélszolgálati képviselők, értékesítési képviselők és egyebek – egyre nagyobb mértékben automatizálja alacsonyabb értékű munkaköri feladatait. Ez az automatizálás javítani fogja az átlagos munkavállaló termelékenységét, miközben csökkenti a vállalatok túlzott munkaerő-kölcsönzésének szükségességét. Ennek eredményeként több vállalat (különösen a kisebb vagy kevésbé előkelő cégek) jut képzett szakemberekhez egy olyan kritikus időszakban, amikor a munkaerő világszerte zsugorodik a boom nyugdíjazások miatt.
• A generatív mesterséges intelligencia véleménycikkek és gondolati vezetésről szóló cikkek szellemírására szolgál.
• A generatív mesterséges intelligencia fokozott használata a digitális verziókészítés egyszerűsítésére, ahol ugyanannak a történetnek a különböző szögei egyszerre íródnak.
• Reklámokban és filmekben használt mélyhamis tartalom a színészek életkorának csökkentésére vagy az elhunytak visszahozására.
• A mélyhamisítású alkalmazások és technológiák egyre elérhetőbbé és olcsóbbá válnak, így egyre többen vehetnek részt propagandában és dezinformációban.
• Egyre több ország megköveteli a vállalatoktól, hogy fedjék fel a mesterséges intelligencia által generált tartalmak, személyek, írók, hírességek és befolyásolók felhasználását.

Kérdések, amelyekhez hozzászólni kell

• Hogyan használják a generatív mesterséges intelligenciát a munkád során, ha egyáltalán?
• Milyen egyéb előnyökkel és veszélyekkel jár a mesterséges intelligencia a tartalom tömeges előállítására történő használatában?