Kenderbeton: Zöld növényekkel való építés
Kenderbeton: Zöld növényekkel való építés
Kenderbeton: Zöld növényekkel való építés
- Szerző:
- November 17, 2023
Insight összefoglaló
A kenderbeton, a kender és a mész keveréke fenntartható alternatívaként jelenik meg az építőiparban, környezetbarát, szigetelő és penészálló tulajdonságokkal. A holland Overtreders cég által használt kenderbeton egyre népszerűbb az alacsony környezeti hatása és biológiai lebonthatósága miatt. Míg porózus jellege korlátokat szab, tűzállóságot és egészséges beltéri környezetet kínál. Ahogy a kenderbeton egyre nagyobb figyelmet kap, egyre inkább felmerül az épületek utólagos felszerelése, sőt a szén-dioxid-leválasztási infrastruktúra is. Termikus tulajdonságaival, munkahelyteremtő potenciáljával és a fejlődő országokban való alkalmazhatóságával a kenderbeton a szén-dioxid-kibocsátásmentes építés irányába történő globális elmozdulás sarokkövévé válik.
Kenderbeton kontextus
A kendert jelenleg különféle iparágakban hasznosítják, beleértve a ruházati és bioüzemanyag-gyártást. Környezetbarát építőanyagként betöltött potenciálja a szénmegkötő képessége miatt is egyre elismertebb. Különösen a kender és a mész kombinációját, az úgynevezett kenderbetont használják egyre gyakrabban a szén-dioxid-kibocsátás nélküli építési projektekben, mivel kiválóan szigetelő és penészálló.
A kenderbeton a kender szilánkot (a növény szárából származó kis fadarabokat) sárral vagy mészcementtel keveri össze. Bár a kenderbeton nem szerkezeti szerkezetű és könnyű, kombinálható a hagyományos épületrendszerekkel. Ez az anyag beönthető vagy előregyártható építőelemekké, például tömbökké vagy lemezekké, hasonlóan a hagyományos betonhoz.
A kenderbetont használó építőipari cégek példája a hollandiai székhelyű Overtreders. A cég közösségi pavilont és kertet hozott létre 100 százalékban bioalapú anyagok felhasználásával. A falak helyben termesztett rostos kenderből származó, rózsaszínre festett kenderbetonból készültek. A pavilont Almere és Amszterdam városaiba helyezik át, ahol 15 évig használják. Amint a moduláris épületelemek elérik élettartamuk végét, minden alkatrész biológiailag lebomlik.
Míg a kenderbeton építőanyagként számos előnnyel rendelkezik, vannak hátrányai is. Porózus szerkezete például csökkenti a mechanikai szilárdságát és növeli a vízmegtartó képességét. Bár ezek az aggályok nem teszik használhatatlanná a kenderbetont, jelentős korlátokat szabnak az alkalmazásoknak.
Bomlasztó hatás
A kenderbeton az egész életciklusa során fenntartható, mert természetes hulladékanyagokat használ. A növény termesztése során is kevesebb vizet, műtrágyát és növényvédő szert igényel, mint más növények. Ezenkívül a kender gyorsan és könnyen növekszik a világ szinte bármely részén, és évente két termést hoz.
Növekedés közben megköti a szenet, megakadályozza a talajeróziót, gátolja a gyomnövekedést és méregteleníti a talajt. A betakarítás után a megmaradt növényi anyag lebomlik, tápanyagokkal látja el a talajt, ami vonzó lehetőséget kínál a vetésforgó számára a gazdálkodók körében. Ahogy a kenderbeton előnyei egyre hangsúlyosabbá válnak, valószínűleg egyre több építőipari cég fog kísérletezni ezzel az anyaggal, hogy megvalósítsa nulla szén-dioxid-kibocsátású kezdeményezését.
A kenderbeton egyéb tulajdonságai sokoldalúvá teszik. A kenderbeton mészbevonat elég tűzálló ahhoz, hogy lehetővé tegye az utasok biztonságos evakuálását. Ezenkívül minimálisra csökkenti a tűz terjedését és csökkenti a füst belélegzésének kockázatát, mivel helyben ég, anélkül, hogy füstöt termelne.
Ráadásul a kenderbeton a többi építőanyaggal ellentétben nem okoz légúti vagy bőrproblémákat, páraáteresztő, így egészséges beltéri környezetet biztosít. Könnyű összetétele és a részecskéi között található légzsákok földrengésállóvá és hatékony hőszigetelővé teszik. Ezek a jellemzők arra ösztönözhetik a kormányokat, hogy zöld cégekkel dolgozzanak együtt kenderbeton prototípus-szerkezetek, például az indiai székhelyű GoHemp gyártásával.
Kenderbeton alkalmazásai
A kenderbeton egyes alkalmazásai a következők lehetnek:
- A kenderbetont meglévő épületek utólagos felszerelésére használják, csökkentve az építőipar szénlábnyomát és javítva az energiahatékonyságot.
- A szén-dioxid-leválasztó cégek a kenderbetont szénmegkötő infrastruktúraként használják.
- Kenderbeton gyártása, feldolgozása és beépítése, munkahelyeket teremtve a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és az építőiparban.
- A kendertermesztés új bevételi forrást jelent a gazdálkodók számára.
- A Hempcrete hőszigetelő tulajdonságai csökkentik az épületek energiafogyasztását, ami alacsonyabb fűtési és hűtési költségeket eredményez.
- A kenderbetont megfizethető, környezetbarát lakhatási lehetőségek biztosítására használják a fejlődő országokban.
- Új feldolgozási technikák és gépek kifejlesztése, amelyek más iparágakban, például a textiliparban is előrelépéseket eredményeznek.
Megfontolandó kérdések
- Hogyan támogathatják a kormányok és a döntéshozók a fenntartható építőanyagokat, például a kenderbetont?
- Vannak más fenntartható építőanyagok, amelyeket Ön szerint tovább kellene vizsgálni?
Insight hivatkozások
A következő népszerű és intézményi hivatkozásokra hivatkoztunk ehhez a betekintéshez: