Újrabefektetés az alapvető tudományokba: A fókusz visszahelyezése a felfedezésre

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• Június 7, 2023

Bár nem mindig vezet azonnali gyakorlati alkalmazáshoz, az alaptudományi kutatások jelentős áttörések alapot teremthetnek különböző területeken. Az mRNS-oltások gyors fejlődése a 2020-as COVID-19 világjárvány idején kiváló példája annak, hogy az alapkutatás milyen hatással lehet a globális egészségre. A tudományos alapkutatások több finanszírozása segíthet a jelenlegi kihívások kezelésében, és új lehetőségeket nyithat meg a tudományos innováció előtt.

Újrabefektetés az alapvető tudományos kontextusba

A tudományos alapkutatás a természeti világ működésével kapcsolatos új ismeretek felfedezésére összpontosít. A kutatók alapvető fogalmakat és folyamatokat tanulmányoznak, hogy jobban megértsék az univerzumunkat irányító mögöttes mechanizmusokat. Gyakran a kíváncsiság és a tudás új határainak felfedezése iránti vágy hajtja őket. 

Ezzel szemben az alkalmazott kutatás-fejlesztési (K+F) tanulmányok új technológiák, termékek és folyamatok létrehozására összpontosítanak közvetlen alkalmazással és gyakorlati felhasználással. A K+F finanszírozásának nagy része az alkalmazott kutatásra irányul, mivel annak közvetlenebb és kézzelfoghatóbb haszna van a társadalom számára. Egyes kormányok, például Kanada és az Egyesült Államok azonban azt tervezik, hogy újra befektetnek a tudományos alapkutatásba az orvosi felfedezések fellendítése érdekében. 

Az mRNS-vakcinák egy éven belüli elképesztő fejlesztése sokat tett a tudományos alapkutatás fontosságának hangsúlyozása érdekében. Az mRNS technológia több évtizedes korábbi tudományos alapkutatáson alapul, ahol a tudósok patkányokon kísérleteztek vakcinákkal, amelyeknek nem volt egyértelmű jövőbeli alkalmazása. Felfedezéseik azonban olyan szilárd alapot eredményeztek, amely ezeknek a vakcináknak a megbízhatóságához és hatékonyságához vezetett.

Bomlasztó hatás

A kormányok valószínűleg újra befektetnek a tudományos alapkutatásba azáltal, hogy egyetemi laboratóriumokat építenek, jellemzően technológiai központokban vagy azok közelében, ahol hasznot húzhatnak más kutatóintézetekhez, induló vállalkozásokhoz és innovatív vállalatokhoz való közelségből. A laboratóriumok technológiai cégekkel és más egyetemekkel együttműködve magánfinanszírozáshoz és magasan képzett munkaerőhöz juthatnak. Ez a stratégia innovációs ciklust hoz létre, miközben a laboratóriumok és partnereik új K+F projektekben működnek együtt, megosztják egymással tudásukat és szakértelmüket, és együttműködnek a felfedezések kereskedelmi hasznosításán.

Példa erre a Merck gyógyszergyár tudásnegyede (1.3 milliárd USD értékű), amelyet London központjában építettek. Az Egyesült Államokban a szövetségi kormány lemarad a kutatás magánfinanszírozásától (130 milliárd dollár a 450 milliárd dollárral szemben). A magánkutatási finanszírozáson belül is csak 5 százalék jut alapkutatásra. 

Néhány intézkedést hajtanak végre a K+F tanulmányok fellendítése érdekében. 2020-ban az Egyesült Államok Kongresszusa bevezette az Endless Frontier Act-et, amely 100 milliárd dollárt ad öt évre a National Science Foundation (NSF) technológiai részlegének kiépítésére. A Biden-kormányzat emellett 250 milliárd dollárt különített el kutatásra egy nagy infrastrukturális terv részeként. Ennek ellenére a tudósok arra kérik a kormányt, hogy adjon költségvetésbe több finanszírozást az alaptudományok számára, ha az Egyesült Államok továbbra is globális vezető akar lenni a tudományos és technológiai fejlesztések terén. 

Az alaptudományba történő újrabefektetés következményei

Az alaptudományokba történő újrabefektetés szélesebb körű következményei lehetnek:

• További kutatási központok találhatók a technológiai és üzleti negyedek szívében, hogy ösztönözzék a helyi önkormányzatok, állami egyetemek és magáncégek közötti együttműködést.
• Az élettudományokra, gyógyszerekre és vakcinákra irányuló alapkutatások finanszírozásának növelése.
• Nagy gyógyszergyárak vezetik a nemzetközi tudományos kutatást olyan összetett betegségekről, mint a genetikai hibák, a rák és a szívbetegségek.
• Új iparágak fejlesztése és új munkahelyek és munkakörök létrehozása.
• A betegségek új kezelési, gyógymódjai és megelőzési stratégiái, amelyek jobb egészségügyi eredményeket, hosszabb várható élettartamot és az egészségügyi költségek csökkenését eredményezik.
• Felfedezések és innovációk, amelyek segíthetik a környezet védelmét. Például a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatás új, tiszta energiatechnológiák kifejlesztéséhez vezethet.
• Az univerzumban elfoglalt helyünk jobb megbecsülése és megértése, ami segíthet jobban kezelni és megvédeni természeti erőforrásainkat.
• Az országok együttműködnek, hogy egymás felfedezéseire építsenek.

Megfontolandó kérdések

• Egyetért-e azzal, hogy a tudományos alapkutatást több finanszírozásban kell részesíteni?
• Hogyan befolyásolhatja a tudományos alapkutatás a jövőbeli járványkezelést?