Blockchain 2. réteg engedélyezése: A blokklánc korlátainak kezelése

KÉP HITEL:
Kép hitel
iStock

Blockchain 2. réteg engedélyezése: A blokklánc korlátainak kezelése

Blockchain 2. réteg engedélyezése: A blokklánc korlátainak kezelése

Alcím szövege
A 2. réteg azt ígéri, hogy a blokklánc-technológiát továbbfejleszti azáltal, hogy gyorsabb adatfeldolgozást tesz lehetővé, miközben energiát takarít meg.
    • Szerző:
    • Szerző neve
      Quantumrun Foresight
    • Július 14, 2023

    Insight kiemeli

    Az 1. rétegű hálózatok alkotják a blokklánc alapinfrastruktúráját, amelyek a decentralizációra és a biztonságra összpontosítanak, de gyakran hiányzik a skálázhatóságuk. Mint ilyenek, a 2. rétegbeli megoldások láncon kívüli mechanizmusként működnek, csökkentve a méretezést és az adatszűkületeket, növelik a tranzakciós sebességet, csökkentik a költségeket, és lehetővé teszik a bonyolultabb blokklánc-alkalmazásokat. A technológia széles körű elterjedése a pénzügyi rendszerek demokratizálódásához, a blokklánchoz kapcsolódó készségek iránti megnövekedett kereslethez, fokozott adatkezeléshez, politikai átláthatósághoz, a decentralizált közösségi média növekedéséhez és globális blokklánc-szabályozások szükségességéhez vezethet.

     Blockchain 2. réteg engedélyezési környezet

    Az 1. rétegű hálózatok alkotják a blokklánc alapvető infrastruktúráját, meghatározzák az ökoszisztéma alapvető szabályait és lezárják a tranzakciókat. Ilyen például az Ethereum, a Bitcoin és a Solana. Az 1. rétegű blokkláncok hangsúlya jellemzően a decentralizáción és a biztonságon van, mindkettő alapvető jellemzője egy robusztus hálózatnak, amelyet fejlesztők és résztvevők, például érvényesítők globális hálózata tart fenn. 

    Ezek a platformok azonban gyakran nem skálázhatók. A skálázhatósági problémák és a Blockchain Trilemma – a biztonság, a decentralizáció és a méretezhetőség egyensúlyának kihívása – megoldása érdekében a fejlesztők 2. rétegű megoldásokat vezettek be, mint például az Ethereum összesítése és a Bitcoin villámhálózata. A 2. réteg a láncon kívüli megoldásokra utal, különálló blokkláncokra, amelyeket az 1. rétegbeli hálózatokra építettek fel, hogy csökkentsék a méretezést és az adatszűkületeket. 

    A 2. rétegbeli megoldások az éttermi konyhában található előkészítő állomásokhoz hasonlíthatók, amelyek hatékonyan összpontosítanak a különböző feladatokra, növelve az általános termelékenységet. Az olyan fizetési platformok, mint a Visa és az Ethereum, hasonló stratégiákat használnak, több tranzakciót csoportosítva a hatékonyabb feldolgozás érdekében. Az Ethereum 2. rétegbeli megoldásai közé tartozik például az Arbitrum, az Optimism, a Loopring és a zkSync. 

    A 2. réteg fontosságát hangsúlyozza, hogy képes kiterjeszteni az 1. rétegbeli hálózatok, például az Ethereum kapacitását, csökkentve a tranzakciós költségeket és növelve a tranzakciós sebességet. Tekintettel azonban ennek a technológiának a viszonylag korai szakaszára, vannak benne rejlő kockázatok és a megbízhatatlan bizalmi premisszák szintjei eltérőek, mint a központi hálózaton történő tranzakciókhoz képest. 

    Bomlasztó hatás

    Ahogy a 2. rétegbeli megoldások érnek és fejlődnek, valószínűleg sokkal nagyobb mennyiségű tranzakciót tesznek lehetővé, így a blokklánc-technológiák elérhetőbbé és vonzóbbá válnak a szélesebb közönség számára. Ez a fejlemény ösztönözheti a blokklánc-technológiák széles körű elterjedését a különböző szektorokban, a pénzügyektől és az ellátási lánc kezelésétől a játékig és a közösségi hálózatokig. A tranzakciók nagy sebességű és alacsonyabb költségű feldolgozásának képessége lehetővé teszi a blokkláncok számára, hogy hatékonyabban versenyezzenek a hagyományos pénzügyi rendszerekkel és digitális szolgáltatásokkal.

    Ráadásul a 2. rétegű megoldások bevezethetik a kifinomultabb és összetettebb blokklánc-alkalmazások korszakát. A tranzakciók láncon kívüli kezelésével és a fő blokkláncon lévő erőforrások felszabadításával a fejlesztők összetettebb, funkciókban gazdag alkalmazásokat hozhatnak létre, amelyek nagyobb értéket biztosítanak a végfelhasználók számára. Ez a tendencia új lehetőségeket nyithat meg a decentralizált alkalmazások (dApps), a DeFi (decentralizált pénzügyi) szolgáltatások és az NFT-k (nem helyettesíthető tokenek) számára. 

    Végül a 2. rétegű megoldások jelentősen javíthatják a blokklánc-hálózatok fenntarthatóságát és rugalmasságát. A tranzakciók 2. rétegű platformokra történő áthelyezésének képessége csökkentheti a fő hálózat torlódását, javítva a rendszer stabilitását és megbízhatóságát. Ezen túlmenően a tranzakciók kötegelése és rendszeres elszámolása a főhálózaton a 2. rétegű megoldások potenciálisan csökkenthetik a blokkláncok energiafogyasztását, ezzel megválaszolva ezzel a technológiával kapcsolatos egyik fő kritikát. 

    A blokklánc 2. réteg engedélyezésének következményei

    A blokklánc 2. réteg engedélyezésének szélesebb körű következményei lehetnek: 

    • A blokklánc-technológiák nagyobb elfogadása és szélesebb körű alkalmazása a különböző iparágakban, beleértve a pénzügyet, az egészségügyet és a logisztikát. 
    • Csökkentett költségek a tranzakciók feldolgozásával kapcsolatban, különösen a határokon átnyúló tranzakciók és átutalások esetében. Ez a funkció növelheti a pénzügyi integrációt azáltal, hogy megfizethetőbbé teszi a tranzakciókat az egyének és a vállalkozások számára, különösen a fejlődő országokban.
    • Egy demokratikusabb pénzügyi rendszer, ahogy egyre többen jutnak hozzá a decentralizált pénzügyi szolgáltatásokhoz, csökkentve a hagyományos bankoktól és pénzügyi közvetítőktől való függést.
    • Megnövekedett kereslet a blokklánc-szakértők, fejlesztők és tanácsadók iránt. Ez a tendencia megnövekedett munkalehetőségekhez vezethet a blokklánc területén, és oktatási programokra is szükség lehet ennek az igénynek a támogatására.
    • A személyes adatok feletti nagyobb ellenőrzés, mivel a blokkláncban rejlő decentralizáció lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy eldöntsék, ki férhet hozzá és használhatja fel az adataikat.
    • A politikai rendszerek átláthatóságának új szintje. Ha a blokkláncot szavazásra vagy államháztartásra használják, a kormányok jelentősen csökkenthetik a csalást és a korrupciót, növelve a kormányzati műveletekbe vetett bizalmat.
    • A decentralizált közösségi médiaplatformok jelentős növekedése, ami a cenzúrának ellenállóbb és a magánélet védelmét megőrző terekhez vezet. 
    • A kormányok új szabályozásokat dolgoznak ki és hajtanak végre a fogyasztóvédelem, a megfelelő adóztatás és a tiltott tevékenységek megakadályozása érdekében. Ez az erőfeszítés szabványosabb, globális szabályokhoz vezethet a blokklánc-technológiára vonatkozóan.

    Megfontolandó kérdések

    Ha már tapasztalta a 2. rétegű blokklánc használatát, milyen fejlesztéseket vett észre?
    Hogyan javíthatja másként egy felhasználóbarátabb és fenntarthatóbb blokklánc rendszer az elfogadást?