Digitális kibocsátás: egyedülállóan a 21. századi hulladékprobléma

• Szerző:
• Szerző neve

  Quantumrun Foresight
• November 22, 2021

Az internet szénlábnyoma, amely jelenleg a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 4 százalékát teszi ki, digitális életünk jelentős, de gyakran figyelmen kívül hagyott aspektusa. Ez a lábnyom túlmutat az eszközeink és adatközpontjaink által felhasznált energián, és lefedi e technológiák teljes életciklusát, a gyártástól az ártalmatlanításig. A környezettudatos vállalkozások és fogyasztók térnyerésével, valamint a lehetséges kormányzati szabályozásokkal és technológiai fejlesztésekkel azonban csökkenő tendenciát láthatunk a digitális kibocsátás terén.

Digitális kibocsátási kontextus

A digitális világnak van egy fizikai lábnyoma, amelyet gyakran figyelmen kívül hagynak. Az adatok azt sugallják, hogy az internet felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 4 százalékáért. Ez a szám a mindennapi eszközök, például okostelefonok és Wi-Fi útválasztók energiafogyasztását tartalmazza. Ezenkívül magában foglalja a hatalmas adatközpontokat, amelyek az online keringő hatalmas mennyiségű információ tárolására szolgálnak.

Mélyebbre ásva az internet szénlábnyoma meghaladja a használat során elfogyasztott energiát. A számítástechnikai eszközök gyártására és forgalmazására fordított energiát is figyelembe veszi. Ezeknek az eszközöknek a gyártási folyamata a laptopoktól az okostelefonokig erőforrás-kinyerést, összeszerelést és szállítást foglal magában, amelyek mindegyike hozzájárul a szén-dioxid-kibocsátáshoz. Ezen túlmenően az ilyen eszközök és adatközpontok működéséhez és hűtéséhez szükséges energia jelentősen hozzájárul ehhez a problémához.

A készülékeinket tápláló és az akkumulátoraikat hűtő energiát a helyi elektromos hálózatokból nyerjük. Ezeket a hálózatokat különféle forrásokból táplálják, beleértve a szént, a földgázt, az atomenergiát és a megújuló energiát. A felhasznált energiaforrás típusa nagyban befolyásolhatja a digitális tevékenységek szénlábnyomát. Például egy szénnel működő eszköznek nagyobb a szénlábnyoma, mint a megújuló energiával működő készülékeknek. Ezért a tisztább energiaforrásokra való átállás döntő lépés a digitális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében.

Bomlasztó hatás 

Az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniója úgy véli, hogy az internet globális villamosenergia-fogyasztása alacsonyabb lehet, mint amit a jelenlegi adatok sugallnak. Ez a perspektíva a környezetbarát kezdeményezések elfogadásában gyökerezik, mint például az energiahatékonyság javítása és az adatok nagy létesítményekben való központosítása. Ezek a stratégiák az energiafogyasztás jelentős csökkenéséhez vezethetnek. Például a nagy adatközpontok fejlett hűtési technológiákat és megújuló energiaforrásokat hasznosíthatnak, amelyek hatékonyabbak és fenntarthatóbbak.

Az internet szénlábnyoma várhatóan továbbra is csökkenő tendenciát mutat a környezettudatos vállalkozások és fogyasztók térnyerése miatt. A digitális tevékenységeink környezeti hatásaival kapcsolatos tudatosság növekedésével a fogyasztók nagyobb átláthatóságot követelhetnek a vállalatoktól energiaforrásaikkal kapcsolatban. Ez a változás a fogyasztói magatartásban tovább ösztönözheti a vállalkozásokat az energiahatékony stratégiák elfogadására. Például a vállalatokat arra ösztönözhetik, hogy adatközpontjaikba fektessenek be megújuló energiaforrásokba, vagy tervezzék termékeiket energiahatékonyabbá.

2030 felé tekintve azonban a világ lakosságának jelentős része, elsősorban a fejlődő régiókban, először juthat hozzá az internethez. Bár ez a fejlemény emberek milliárdjai számára nyit új lehetőségeket, azt is jelenti, hogy az egy főre jutó digitális kibocsátás valószínűleg növekedni fog. Ezért kulcsfontosságú, hogy a kormányok mérsékeljék ezt a lehetséges hatást, ideértve a digitális írástudás előmozdítását a fenntartható internethasználatra összpontosítva, a megújuló energiát támogató infrastruktúrába való befektetést és az energiahatékony technológiák alkalmazását ösztönző politikák végrehajtását.

A digitális kibocsátás következményei 

A digitális kibocsátás szélesebb körű következményei lehetnek: 

• Azok a vállalkozások, amelyek képzett környezetvédőket alkalmaznak energiahatékonyságuk és közvéleményük javítása érdekében. A zöld IT-re és a fenntartható digitális infrastruktúrára szakosodott szakemberek iránt is megnőhet a kereslet.
• A kormányok átláthatóságot írnak elő a vállalkozásoktól az energiahatékonyság terén, és munkahelyeket nyitnak a tudományos és jogi végzettséggel rendelkezők számára. 
• A fogyasztói magatartás elmozdulása az energiahatékonyságot előtérbe helyező vállalatok támogatása felé, ami egy fenntarthatóbb és felelősebb digitális gazdasághoz vezet.
• A kormányok világszerte törvényeket hoznak a digitális kibocsátás szabályozására, ami szigorúbb szabványokhoz vezet a technológiai vállalatok számára.
• A demográfiai elmozdulás a digitálisan összekapcsoltabb globális népesség felé rontja a digitális kibocsátást, ami fenntarthatóbb internetes infrastruktúra fejlesztését teszi szükségessé.
• Az energiahatékonyságra összpontosító technológiai fejlesztések, amelyek kevesebb energiát fogyasztó eszközök és rendszerek létrehozásához vezetnek.
• Gazdasági ösztönzők, amelyek ösztönzik a vállalatokat digitális kibocsátásuk csökkentésére, például adó-visszatérítések.

Megfontolandó kérdések

• Ön szerint praktikus elvárni a fejlődő országok fogyasztóitól, hogy fektessenek be környezetbarát eszközökbe és internetes szolgáltatásokba?
• A vállalatoknak alternatív adattárolási módokat kellene feltárniuk (például DNS-adattárolás)?